Am întâlnit odată la munte un vânător. Mergea să vâneze capre, dar câine de vânat nu avea. În toc de câine, ducea o mică fluieriţă cu care imita glasul caprelor sălbatice.
Am plecat cu el să văd ce ispravă va face. Vânătorul s-a aşezat unde ştia că e rost de vânat şi a început a sufla cu fluieriţa o chemare mincinoasă de capră. Un ţap a auzit această chemare, a dat un mic răspuns şi a plecat după ea (era tocmai timpul împreunării acestor animale). Ţapul se apropia mereu. Sărmanul! El nu ştia ce fel de „capră“ îl aşteaptă. În gândul lui vedea căprioara cea frumoasă, dar, vai, îl aştepta glonţul.
Când s-a ivit într-un luminiş, glonţul l-a doborât la pământ.
Eu m-am gândit în mine că aşa face şi diavolul, vânătorul cel rău al sufletelor. Cu înşelăciunea şi lăcomia atrage şi diavolul sufletele în cursa pierzării. Când omul pleacă în calea poftelor lumeşti trezite de „fluierul“ diavolului, aşa păţeşte, ca ţapul cel înşelat: el aleargă la pieire trupească şi sufletească.
Sodoma și Gomora / Iosif Trifa, Editura «Oastea Domnului» – Sibiu, 1998
* * *
Egyszer a hegyekben találkoztam egy vadásszal. Szarvasra vadászott, de vadászkutya nem volt vele. A kutya helyett volt nála egy síp, amellyel imitálta a szarvasok hangját.
Elmentem vele, hogy lássam, milyen eredménnyel jár majd. A vadász elhelyezkedett ott, ahol a legmegfelelőbbnek hitte a helyet, belefújt a szarvashívogató sípjába, hogy megtévessze és félrevezesse azokat a szarvasokat, amelyek hallgattak erre a sípszóra. Egy szarvasbika meghallotta ezt a hívogató szót (sípot), amelyre rövid bőgéssel válaszolt és elindult a hívó hang felé (ekkor éppen párzási időszak volt). A szarvasbika lassan közeledett. Szegény! Nem tudhatta, hogy miféle „szarvastehén” várja. Gondolatában egy gyönyörű szarvastehenet látott, de jaj, a puskagolyó várt rá.
Amikor jól látható helyre érkezett, a puskagolyó a földre terítette.
Én arra gondoltam magamban, hogy hasonlóképpen cselekszik a lelkek kegyetlen vadásza, a sátán is. Félrevezetésekkel, mohósággal csalja a pusztulásba az emberek lelkét. Amikor az ember elindul a vágyak útján, amelyet a sátán hívogató sípja kelt, úgy jár az ember, mint a félrevezetett szarvasbika: a testi és lelki pusztulásba rohan.
Sodoma és Gomora / Iosif Trifa. – Sibiu : Oastea Domnului, 2009
Fordította: Juhász Tibor / Lektorálta: Patkás György / Segédkezett: Juhász Roland; Juhász Evelin
Următorul articol va fi publicat pe 21 ianuarie 2020
A következő cikket 2020. január 21-án teszik közzé
